Kelp hínár: bioaktív Jód és nyomelem forrás

A kelp alga (Ascophyllum nodosum) a barna tengeri algák egyik fajtája, amely sekély, tápanyagban gazdag sós vizekben nő és világszerte előfordul. Népszerűségének egyik oka, hogy egy nátrium-alginát nevű vegyületet termel, amely rendkívül népszerű az élelmiszergyártók körében. Ez a vegyület ugyanis kiválóan alkalmas az ételek természetes sűrítésére, ezért például fagylaltok, szószok vagy salátaöntetek összetevőjeként is találkozhatunk a kelp algával. (01.)

A Kelp szerepe az Imunex alga komplexben:

• Jól hasznosuló jódot biztosítani a szervezetünk számára
• A hiányzó nyomelemeket és ásványokat pótolni
• Javítani az immun funkciókon
• Elősegíteni a hiányzó enzimek termelődését
• Támogatni a pajzsmirigy működését

A kelp kiváló nyomelem forrás, ezen belül is a jód ami kiemelkedik benne. Jódra nemcsak a pajzsmirigynek van szüksége, az összes sejtünk igényli a jódot. Hölgyeknél a mellek, a nyirokrendszer, a petefészek, a férfiaknál a prosztatának van jelentősebb jód igénye. 

Az algákban benne vannak azok a támogató összetevők, amelyek segítik a jódot, hogy természetes módon érvényesüljön a szervezetünkben. Az algákban lévő jód, teljesen eltér a mesterséges jód tablettákban lévő jódtól vagy attól a jódtól ami a jódozott sóban található. 

Az Imunexnapi 6 kapszulája, 300 mg kelp algát tartalmaz, melyből 180 µg a jód mennyisége

A kelp tengeri moszat kiváló bioaktív jódforrás

A kelp a kulcsfontosságú jód egyik legjobb természetes forrása. A jód elengedhetetlen a pajzsmirigyhormon termeléséhez, a megfelelő energiaszint fenntartásához és az optimális agyműködéshez is. Tartósan alacsony szintje olyan komoly szövődményekhez vezethet, mint például a pajzsmirigy megnagyobbodása vagy az anyagcsere különféle zavarai. A megfelelő mennyiségű, természetes forrásból származó jód bevitele kiemelten fontos, hiszen túlzott fogyasztása éppolyan káros lehet, mint tartós hiánya. (02.)

A kelp fogyasztása kiválóan alkalmas tápanyagszintünk emelésére. Figyelemreméltó mennyiségben tartalmaz A-vitamint, K1-vitamint, B5-vitamint, vagy más néven pantoténsavat, B9-vitamint, vagy közismertebb nevén folátot, illetve kalciumot, magnéziumot és vasat is. Ezeknek köszönhetően a kelp hozzájárulhat az idegrendszerünk és csontjaink egészségének megőrzéséhez, illetve immunrendszerünk védelméhez és emésztésünk általános javításához is.

A jód részt vesz:

• anyagcsere-folyamatokban,
• fehérje-szintézisben,
• befolyásolja a kalcium-anyagcserét,
• hat az izomműködésre, és az immunrendszer működésére,
• hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez,
• a csecsemők és a gyerekek szellemi fejlődéséhez, és megfelelő növekedéséhez.

A jódhiány és következményei az emberiség történetében folyamatosan jelen lévő problémaként ismert, napjainkban mintegy 2 milliárd embert veszélyeztetve a világon. Magyarország minden megyéjére kiterjedő kutatásokkal igazolták, hogy a magyar lakosság 80%-ának jódellátottsága elégtelen. (03.)

Az a tény, hogy hazánkban sem a víz, sem pedig az élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök) nem tartalmaznak elegendő jódot, aggodalomra ad okot, hiszen a jódhiány a szervezet anyagcseréjét károsan befolyásolhatja. 

A jód nélkülözhetetlen az emberi szervezet zavartalan működéshez - olyan esszenciális nyomelem, melynek hiányában pajzsmirigy- betegségek, anyagcsere-zavarok, és fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.

Gyulladás csökkentés Kelp algával

A testünkben kialakuló gyulladásokat és a fokozott, állandó stresszt számos krónikus betegség kockázati tényezőjének tekintik. Ezek megelőzésében kiemelkedő szerepet játszik az egészséges és változatos étrend, hiszen ezáltal könnyebben biztosítható az antioxidánsok megfelelő bevitele. A kelp alga nagy mennyiségben tartalmaz karotinoidokat, flavonoidokat és más antioxidáns hatású vegyületeket, amelyek hatékonyak a testi és szellemi panaszokat is okozó szabad gyökök elleni küzdelemben. (04.)

Az ebben a barna moszatban található antioxidáns hatású ásványi anyagok, mint például a cink és a mangán szintén hozzájárulnak a szív- és érrendszer egészségének védelméhez és klinikai kutatások szerint potenciálisan rákellenes tulajdonságaik is lehetnek. 

A jódhiány következményei

A jódhiány minden életkorban csökkenti a fizikai és szellemi teljesítőképességet.

A hosszabb távú jódhiány következtében az egyébként nem látható pajzsmirigy megnagyobbodik, golyva alakul ki.

A pajzsmirigy a szervezet jódhiányát csak úgy tudja kompenzálni, hogy megnöveli a pajzsmirigysejtek számát annak érdekében, hogy több hormont tudjon termelni.

Jelentős jódhiány esetén,- amit a pajzsmirigy már nem tud kompenzálni - a tiroxin termelés is lecsökken, ami felnőttkorban további jellegzetes tüneteket okoz: az akár 50 %-al is lecsökkenő alapanyagcsere következtében jelentkezhet:

• testhőmérséklet-csökkenés,
• elhízás,
• lelassult beszéd, mozgás és gondolkodás,
• állandósult fáradtság, rossz közérzet,
• szívműködés lassulása.

Sokszor jelentkeznek koncentrációs zavarok, illetve tanulási és kognitív nehézségek, megnő az alvásigény, gyakoribbá válnak a hirtelen hangulatingadozások, a szorongás, de gyakori a depresszió kialakulása is. A pajzsmirigy hormonok csökkent kiválasztása zsíranyagcsere-zavart okoz - megnő az érelmeszesedés, és a szívizom-károsodás kialakulásának esélye is.  (05.)

A jódhiány a magzati fejlődés korai szakaszában visszafordíthatatlan agyi károsodást, a későbbiekben a gyerekek pszicho-motorikus fejlődésének, és testi növekedésének lelassulását eredményezi.